Németország választ

Az utolsó percig tartó, izgalmas kampányhajrá után és a rivális politikai pártok közötti teljes patthelyzet közepette kezdődtek meg vasárnap reggel Németországban az országos parlamenti választások. A kereken 80 ezer választóhelyiséget vasárnap reggel 8 órakor nyitották meg, és este 18 óráig lehet szavazni.

A második világháború utáni 17. Bundestag - azaz a parlamenti alsóház - összetételéről 62,2 millió szavazó dönt. A választásokon 27 párt összesen 3556 jelöltje indul, közülük a legfiatalabb 18, a legidősebb 90 éves. Hivatalosan 598 képviselő kerül megválasztásra, egyéni, illetve pártlistán, mégpedig fele-fele arányban. A mandátumok száma azonban a német választási rendszer sajátosságaiból fakadóan ennél több lesz, a szavazás eredményeként ugyanis úgynevezett többletszavazatok (Überhangsmandat) is elosztásra kerülnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a többletszavazatok - a választások történetében nem először - sorsdöntőek lehetnek.

A Bundestagba történő bejutáshoz Németországban is az 5 százalékos küszöb elérése szükséges. Ennek alapján  csak azoknak a pártoknak van tényleges esélyük a bejutásra, amelyek eddig is ott voltak a német parlament alsóházában, azaz a konzervatív CDU-nak és a CSU-nak, és az elmúlt négy évben vele nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata pártnak (SPD), továbbá a három ellenzéki pártnak, a liberális szabad demokratáknak (FDP), a környezetvédő Zöldeknek és ez egykori keletnémet kommunista utódpártot, a PDS-t magában foglaló, az SPD-tól balra elhelyezkedő Baloldal pártjának. A szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Pártnak (NPD) ugyanakkor semmi esélye nincs arra, hogy elérje a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, támogatottsága országosan 1 százalék alatt van.

A választásokat meglehetősen csendes kampány előzte meg, amely csak a hajrában vált feszülté, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet Németország ellen intézett, sorozatos fenyegetései, másrészt a gazdasági válságból való kiútkeresés kapcsán  kirobbant vita miatt. Ez utóbbi mindenekelőtt arról szólt, hogy van-e lehetőség a konzervatívok és a liberálisok által ígért adócsökkentésre vagy pedig - a szociáldemokraták és a Baloldal álláspontja szerint - inkább a magas jövedelműek adóterheinek növelésére lenne szükség.

A választások előestéjén közzétett felmérések alapján szinte egyforma esélye van annak, hogy Németországban - Helmuth Kohl volt kancellár 16 évig tartó kormányzásának mintájára - konzervatív-liberális koalíció alakul, illetve, hogy hivatalban marad a jelenlegi nagykoalíció. A harmadik lehetőséget - jóval kisebb valószínűséggel - egy hármas kormányzati szövetség jelenti, az egyik nagy párt, továbbá a liberálisok és a Zöldek részvételével. Az viszont szinte bizonyos, hogy Németország első női - és egyben keletnémet - kancellárja, az 55 esztendős konzervatív Angela Merkel újabb négy évre kancellár marad.

Szinte bizonyos, hogy Németország első női - és egyben keletnémet - kancellárja, Angela Merkel újabb négy évre kancellár marad

A 2005-ös választásokon a konzervatív CDU/CSU a szavazatok 35,2 százalékát szerezte meg, a szociáldemokraták pedig a voksok 34,2 százalékához jutottak. A liberálisok 9,8, a Zöldek 8,1, a Baloldal pedig 8,7 százalékot szereztek. A többletmandátumokkal megnövelt 614 képviselői helyből a konzervatívok 226, a szociáldemokraták 222, a liberálisok 61, a Zöldek 51, a Baloldal pedig 54 mandátummal rendelkeztek.

A választások előestéjén közzétett felmérések a CDU/CSU-nak 33, potenciális partnerének, az FDP-nek 14 százalékot jósoltak. A szociáldemokrata párt 25, a Zöldek 10, a Baloldal pártja pedig 12 százalékon állt. Szakértők ugyanakkor emlékeztettek: a négy évvel ezelőtti választások előtt a közvélemény-kutató intézetek szinte kivétel nélkül "csődöt mondtak".

A részvételi arány négy évvel ezelőtt minden korábbinál alacsonyabb, azaz 77,7 százalékos volt. Az aggodalmak szerint a részvétel ennél most sem lesz magasabb.

Az országos parlamenti választásokkal egy időben helyi törvényhozási választások kezdődtek két tartományban, Brandenburgban és Schleswig-Holsteinben is.  Az előbbiben a szociáldemokraták, az utóbbiban a konzervatívok az esélyesek, és mindkettőben koalíciós kormány lesz.

Az exit poll felméréseken alapuló első előrejelzéseket az urnazárást követően rögtön nyilvánosságra hozzák. Nem hivatalos végeredmény hétfő hajnalra várható.